2016. augusztus 30.

Az ellenállóm és én ♡

Van egy ellenállóm. Nagyerejű és a harcszíntéren legyőzhetetlen. Nem lehet küzdelemmel elpusztítani, likvidálni, mert csak úgy, mint a Főnix-madár, újjáéled. Született győztes, született kritikus.Ő az, aki lehülyeségezi pl. a légzősjóga-gyakorlatokat, vagy más új dolgokat, amikre bukkanok és van, hogy be nem áll a szája. Ott bizsereg a fülemben. Semmi nem tetszik neki, mindenre húzza a száját. Semmi nem elég jó neki, mindenben talál hibát, kivetnivalót. Jól ismerem őt, sokáig azonos voltam vele és nem is ismertem, milyen az, ha nem csak ő jut szóhoz, ha nem csak őt élem. Szokott ítélkezni is. Ő kicsit kívül van a világból és fél, ezért aztán bizalmatlanul méreget, keresi, honnan jön a támadás. Nincs megállás, nincs figyelem-hiány egy percre sem, állandó készenlétben van, monitoroz, rendszerez, osztályoz, veszélyes-nem veszélyes, jó-rossz kategóriákba sorol. Kíméletlen, érzéketlen és kegyetlen is tud lenni. Ő olyan, mint egy harcművész. Arcán nincsenek érzelmek, csak a pontos ...

2016. augusztus 3.

Önszabotázs - sorsközösség a szenvedésben

Azért gondoltam írni erről a témáról, mert nagyon sok embert érint. Sok embert érint ma, hogy alapvetően nem tudnak örülni az életüknek, feladatok sokaságává vált az élet, egy olyan tevékenységgé, amit meg kell csinálni. A teljesítmény elv uralkodóvá vált és valahol elveszett a létezés nyugalma és biztonsága felett érzett öröm, és úgy tűnik, ez kevés a boldogsághoz. Természetesnek veszünk dolgokat, amik nem azok, hajszolunk célokat, hátha ott vár valamilyen elégedettség.Ezzel az írással lehetőséget szeretnék nyújtani arra, hogy magunkban rá tudjunk nézni mindazokra a kapukra, amiket zárva tartunk, részben csak azért, mert úgy tanultuk meg.Elmesélem mik azok az általam tapasztalt, általánosan belsővé tehető hiedelmek, amik hatással lehetnek az élet adta lehetőségek megtapasztalásának élményeire.Szenvedés alapú létnek tekintem azt, amikor több az olyan tevékenység az életünkben, amit azért végzünk, mert meg kell csinálni. Nem is mindig magáról a tevékenységről szól ez, hanem arról, hogy ...

2016. június 30.

Szégyen-fedte tükör

Sokat szeretnék beszélni, írni a szégyenről, ennek mentén készítem a www.szégyentelenül.hu honlapomat. Elsősorban azért, mert ha a szégyen szégyenben és sötétségben marad és nem tud távozni, továbbra is erős tudattalan hatást gyakorol. Másodsorban azért, mert azt is megfigyeltem, ha a szégyen fényt kap és szeretetteljes elfogadást, feloldódik, helyére szeretet, öröm és kreativás költözik. Harmadsorban pedig azért, mert azt látom, sok embert érint a szégyen nehéz páncélja és görbe tükre. Fontos a szégyenünkkel kapcsolatot teremteni és felszínre hozni saját magunkkal kapcsolatos igazi, tápláló és támogató érzéseinket, amik a szégyen mögött bújkálnak.A szégyen másik neve lehetne az Ítélő. Ő az hang bennünk, aki bírál, aki elégedetlen, aki ítélkezik, aki kritizál, aki a tökéletesre törekszik, akinek fárasztóak a társas kapcsolatok, aki feljebb vagy lejjebb érzi magát embertársainál. Ez a hang egy idő után olyanná válik, mintha mi magunk lennénk, de valójában ez nem így van. Az Ítélő egy ...

2016. június 17.

Harc kívül - harc belül

Kivel harcolunk igazából?

Legtöbbet nem is a külvilággal harcolunk, hanem belül önmagunkkal. Sokszor van úgy, hogy kiállunk magunk mellől, megfelelünk valamilyen elvárásnak, majd emiatt mérgesek leszünk. Lehetésges, hogy magunkra és ilyenkor az a jó, hogy tudunk róla, hogy a mi döntésünk is szerepel abban, ami történik velünk. Ha magunkra ebben a felállásban nem lehetünk mérgesek, mérgesek leszünk a másikra, hogy meg kellett neki felelni, hogy nem úgy történik valami, ahogyan nekünk jó, hogy nem veszik figyelembe az érdekeinket. Dühösek leszünk, mert saját érzéseinket ilyenkor van, hogy figyelmen kívül hagyjuk, saját igényeinket és vágyainkat háttérbe szorítjuk. Belül mi úgy érezzük, valamit meg kell csinálni, máskülönben haragudni fognak ránk, el fogunk veszíteni valamit, nem fognak szeretni akkor, ha nemet mondunk és képviseljük azt, amire szükségünk van, ami jó nekünk is. Valójában ez is egy belső monológon, belső érzeten alapszik. Bennünk létezik egy ilyen érzet, meggyőződés, mintázat. A mi saját belső ...

2016. május 22.

Brené Brown a sebezhetőségről

Brené Brown mesél több éves kutatásáról, amiben arra jött rá, hogy úgy tűnik, nem lehet csak pozitív érzelmeket érezni és a negatívakat kizárni. Pedig tendencia lett, hogy inkább elfojtjuk érzelmeinket, minthogy éreznénk fájdalmat, csalódást, szégyent, és ahogyan a ruháink között is, érzelmeink között is szívesen szelektálnánk: ezt akarom érezni, ezt nem akarom.Negatív érzelmeink letompításával érzéketlenné válhatunk érzelmeink teljes skálájára, érzések helyettfüggőségekbe menekülünk. Brené szerint egy sokkal emberibb út, hogy megengedjük a sebezhetőségünket. Megengedjük, hogy kinyissuk a szívünket akkor is, amikor bizonytalan a kimenetel.És mit nyerünk vele? Azt, hogy képessé válunk tartósan az öröm, a kreativitás, a hála érzéseit is befogadni, átélni. Képessé válunk az őszinte és intim kapcsolatokra, a szeretetre és saját magunk érzelmi támogatására.